A sv�d vikingek k�zpontja a M�laren t� Bj�rk� sziget�n fekv� korabeli f�v�ros, az �nt�d�kben �s f�mfeldolgoz� m�helyekben gazdag Birka volt. Keletr�l gy�ngy, �kszer �s szersz�mok, �szakr�l vas �s sz�rme, nyugatr�l fegyverek, ker�mia �s �veg�ru �ramlott a k�tezer szabad lelket sz�ml�l�, vir�gz� kereskedelmi k�zpontba, ahol a vikingek sikeres h�d�t�sai eredm�nyek�ppen �l�nk volt a rabszolga-kereskedelem is.

A k�lkereskedelmi kapcsolatok megk�v�nt�k a megt�r�sre val� hajland�s�g jeleit, ez�rt Bj�rn kir�ly megh�v�s�ra 829-ben, J�mbor Lajos frank kir�ly k�vetek�nt Birk�ba indult k�t elsz�nt hitt�r�t�, Ansgar �s Witmar. Nem volt teljesen vesz�lytelen feladat, minden addigi t�r�t�si k�s�rlet kudarcba f�lt. Az asa-istenekhez foh�szkod� vikingek gyanakod�ssal fogadt�k az �j hitet, �s gyakran Oden f�isten madarai eledelek�nt, az �tsz�li f�kra akasztott�k a szerzeteseket. Az is el�fordult, hogy rabszolgak�nt eladt�k �ket. Egy j� form�ban lev� hitt�r�t��rt k�t �k�r �r�t is elk�rt�k.
A m�rt�rhal�l v�gy�t�l �g� Ansgar �s t�rsa, a m�rs�keltebb �ll�spontot k�pvisel�, nagy erej� Witmar keresked�haj�n kelt �t a D�ni�t Sv�dorsz�gt�l elv�laszt� tengerszoroson. R�gt�n a partrasz�ll�s ut�n vikinghaj�k vett�k k�r�l �ket. A gyakorlatias keresked�k elmenek�ltek, csak a k�t szerzetes maradt magyar�zkodni. A m�rt�rhal�l k�zels�g�t�l l�zba j�tt Ansgarral szemben tiszteletlen�l viselkedtek a rabl�k. A kereszt�nyi hivat�s�r�l megfeledkezett Witmar kardot ragadott, �s rettenetes puszt�t�st vitt v�gbe a vikingek soraiban. A sz�mbeli f�l�nyben lev� vikingek letepert�k a h�siesen k�zd� �ri�st. Witmar roppant ereje tiszteletet sug�rzott, ez�rt �gy d�nt�ttek, hogy a szerzetesek sors�t s�riv� versennyel d�ntik el. Witmar utcahosszal gy�z�tt - ellenfel�nek cig�ny�tra ment a hord�nyi foly�kony keny�r -, amire a vikingek t�rdre borulva k�ny�r�gtek, hogy megt�rhessenek, annak az istennek a h�veiv� v�ljanak, aki ilyen tiszteletre m�lt� tulajdons�gokkal boldog�tja h�veit. Ansgart felh�bor�totta Witmar kereszt�nyhez nem ill� viselked�se, �s nem volt hajland� megkeresztelni a pog�nyokat. A csal�dott vikingek legsz�vesebben v�geztek volna a moraliz�l� hitt�r�t�kkel, de nem mert�k kih�vni a szerzetesek isten�nek haragj�t. Megkegyelmeztek az �let�knek, de a haj�t elkobozt�k. A konok Ansgar �s a b�nb�n� Witmar gyalog folyatta �tj�t Birk�ba. 830-ban �rkeztek a M�laren t� partj�ra, ahol egy rabszolg�kat sz�ll�t� haj�ra sz�lltak. Ansgar fennhangon k�vetelte, hogy a haj� tulajdonosa szabad�tsa fel, �s eressze sz�lnek a rabszolg�kat. A k�t hitt�r�t�t csak az�rt nem l�ncolt�k a rabszolg�k k�z�, mert Bj�rn kir�ly vend�gei voltak.
Birk�ban a hitt�r�t�k Bj�rn kir�ly v�dn�ks�ge alatt terjeszthett�k Krisztus evang�lium�t. A vikingeket �rdekelte az �j hit, de a rabszolg�kr�l �s a kupler�jok l�togat�s�r�l nem sz�vesen mondtak le, a f�ktelen orgi�kra alkalmat ad� �ldozati szertart�saik besz�ntet�s�r�l pedig hallani sem akartak. Abban sem voltak biztosak, hogy Oden beleegyezne-e a hitt�r�t�k �ltal szorgalmazott v�ltoztat�sokba. Ansgar, "�szak apostola", �gy azt�n dolga v�gezetlen t�rt vissza munkaad�j�hoz.
Az ezredfordul� t�j�n a sz�razf�ld m�g ink�bb kiemelkedett a k�rnyez� tengerb�l, a nagyobb haj�k mind nehezebben tudt�k megk�zel�teni a viking f�v�rost. Olof Eriksson "Sk�tkonung" kir�ly (995-1022) - a mai Stockholmt�l 30 kilom�terre �szakra fekv� - Sigtun�ban rendezte be udvar�t, �s Birka ki�r�lt. Olof csal�dj�val egy�tt megkeresztelkedett, de a vikingek nagy r�sze csak j�val k�s�bb k�vette p�ld�j�t. A megkeresztelkedett pog�ny t�rzsek a XII. sz�zadban, egy kir�ly �s egy Isten alatt, k�z�s birodalomban egyes�ltek, �s a v�rszomjas vikingek visszav�ltoztak j�mbor sv�dekk�, d�nokk� �s norv�gekk�.